"Sírt szegény Árnika, mint a záporeső, simogatta a kacsát, és azt találta mondani:
– Ezen az áron én nem akarok ember lenni. Inkább maradjak kacsa, csak szegény Dzsoni lehessen ember.
Hát abban a szempillantásban megvalósult, amit kívánt. Szegény Dzsoniból ember lett, Árnikából meg kacsa."
Szárnyra kaptál...?
VálaszTörlésSzerettük ezt a mesét. Aranyos, hogy a pirosítót kacsaként sem hanyagolja el Árnika. Szuper lett, gratulálok.
VálaszTörlésL
nekem is tetszik a pirosító! :)
VálaszTörlés