Összeöltögettem Rozi babát Barátném majd' 8 hónapos leánykájának. Hajnali rigócskáimat reggel a cserépkályhánk peremén ücsörögve várta, véleményüket várva. Drága elsőszülött babám magához szorította éjjel született testvérkéjét és közölte velem: "Mindegy kinek varrtad, most már az enyém. Soha soha nem adom oda senkinek! Varrjál annak a valakinek egy másikat... jó?" Rozi baba átment a teszten...
"Édesapa tekeri, kicsi lánya neveti.
Édesanya de hajtja, kicsi fia kacagja.
Bicikli, bicikli, de gurul a bicikli.
Bicikli, bicikli, de forog a bicikli."
Gyönyörűűűű! Köszönjük szépen, és várjuk azt a bizonyos másikat. Egyébként azért szerettünk volna egy ilyen babát, mert valahogy a boltokban nehezen találni emberalakú játékot ilyen kicsiknek: amin nincs veszélyes alkatrész, ehető fonalhaj, ragasztott elemek.
VálaszTörlésÚgyhogy nem csak gyönyörű, hanem abszolút korra szabott is, meg persze egyedi: külön köszönet ezért, és az időért, amit ráfordítottál. Szeretni fogja szerintem élete első babáját.
Az a párna is nagyon szép lett mögötte.
Megint sajnálom, hogy nincs lányom...
VálaszTörlésAnna Csillámpornak hívja a babát...középsős ovis
VálaszTörlésDe szép munka! Kiserinél láttam a kommented onnan jöttem ide nézelődni, és ittmaradok :)
VálaszTörlés