Életemben először 9 évesen batikoltam. Egész nap festettük a kelmét örök barátnőmékkel. Hatalmas élmény volt. A lényeg mit sem változott. Valahogy megkötözzük az anyagot, beledobjuk valamilyen festékbe, valamennyit várakozunk. A végeredmény mindig kiszámíthatatlan, mindig meglepetés. Azt hiszem, ezért szeretem ezt a technikát.
Ebből a batikolásból kisfiam osztálya kapott függönyöket. A kép különlegessége, hogy nem esik az eső...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése